Fizess, és fizettess online!

A világon nagyjából 4 milliárd mobiltelefon van forgalomban, de csak feleannyi hitelkártya (nevezzük ezen az idehaza elterjedt gyűjtőnéven a különböző bankkártyákat). Még figyelemre méltóbb a terjedés sebessége. A kártya-biznisz csaknem 120 év alatt futott fel erre a szintre, a mobiloknak csupán 30 kellett...

Ilyen előzmények után érthető tehát, hogy rengetegen spekulálnak azon, hogyan lehetne a népszerűbb, gyorsabban terjedő mobillal kiváltani a hitelkártyákat. (A fordított írány nem tűnik életképesnek.)

Ezen a pályán az egyik viszonylag új, de igen ígéretes versenyző a BOKU. Sajátos módon nem a PayPal modelljét követi, vagyis a felhasználónak nem kell egy bankszámlával, vagy hitelkártyával rendelkeznie a mobil fizetés "mögött". Inkább az internetezőknek azt a szegmensét veszik célba, amelyik nem rendelkezik bankszámlával - ide tartoznak az online fizetésre nem alkalmas kártyát birtoklók is -, de van mobiljuk. További különbség, hogy a BOKU nem a "valódi" termékek, hanem a virtuálsi online javak piacán tör vezető szerepre.



A BOKU használata pofonegyszerű. A megfelelő (a BOKU-val szerződött) oldalakon elég a "Pay by Mobile" (fizess mobillal) feliratra kattintani, majd beírni a felhasználó saját telefonszámát. A rendszer egy megerősítő szöveges üzenetet küld a telefonra, amit jóvá kell hagyni. A BOKU a telefonszámlához csapja a vásárlások összegét, sőt kártyás (feltöltős) készülékről is használható - az aktuális egyenleg erejéig.

A módszer biztonságos, hiszen itt nem kell semmilyen ellopható számot, kódot továbbítani. (Más kérdés, hogy mi van akkor, ha az ember elhagyja a telefonját?)

A dolog igazi szépséghibája, hogy az üzletből a mobilszolgáltatók sem akarnak kimaradni, ami akár 30-50 százalékkal is feltornázhatja a fizetendő végösszeget

1749, vagy 1752?

A 1749-es szám hívása 200 forintodba, az 1752-é 250-be kerül. Úgy tűnik tehát, akkor vagy igazán nagyvonalú, ha az előbbit hívod.

Nem árt tudnod azonban,  hogy az 1749 a Vöröskereszt  száma, mindhárom mobilszolgáltató és a "hagyomáynos" vonalas szolgálatók (+ Invitel, + UPC) hálózatából hívható és a teljes összeg a segélyezettekhez kerül. A 1752 egy magánalapítvány, a  Nemzeti Segélyvonal száma, csak vonalas telefonról, vagy mobilon a T-Mobile hálózatából él. Honlapjukról kiderül, hogy a 250 forintból "néhány forint kapcsolási díj a telefonszolgáltatóké, feltöltős telefonok esetén pedig 50 forint áfaként a költségvetés bevétele."  Az 1752-es számra küldött SMS-sel tehát a T-Mobile-t és az APEH-en keresztül az államháztartást is segíted. Biztos, hogy ezt akarod?

Kapcsolódó cikk:

Csak a T-Mobile hálózatából hívható a 1752 (Index)

Még a nyáron nyílt meg Szolnokon a Jövő Áruháza, néhány kiadvány írtis róla, mi viszont most, a bevezetési kampány után kívánunk megemlékezni a kísérletről.

A "Jövő Áruháza" projekt keretében a Magyar Telekon és partnerei, a Coop Hungary, a Coop Szolnok, a Bizerba, a Laurel, a KFKI és az Origo szakemberei "a vásárlást megkönnyítő, kényelmesebbé tevő infokommunikációs megoldásokkal" szerelték fel a Szolnokon található Szandaszőlősi Coop Szuper üzletet.

Bár valamennyi "a vásárlást élménnyé tevő" megoldás érdekes, minket természetesen leginkább a bevezetett mobilfizetési megoldás érdekel.

A Jövő Áruházában a T-Mobile már több területen is alkalmazott MobilFizetés rendszerét használják. Ehhez bármilyen készülék alkalmas, viszont előzőleg szerződni kell a szolgáltatóval rendszer használatához. Ezt jelenleg a T-Mobile és a Telenor ügyfelei tehetik meg, a Vodások kimaradnak a jóból.

Az előkészület része, hogy a kiválasztott szolgáltató egy speciális, a mobil vásárláshoz szükséges SIM-kártyát telepít a telefonra. A szolgáltatás másik kötöttsége, hogy a banki hátteret kizárólag az FHB bank biztosítja. (Hiába van tehát folyószámlája más bankoknál, a MobilFizetéshez új számlát kell nyitnia.)

 
"Fizetésnél az ügyfél bemondja a telefonszámát vagy a MobilFizetés Azonosítóját (MFA), amire a pénztáros elindíthatja a fizetési tranzakciót." - olvasom a MobilFizetés tájákoztatójában. Őszintén szólva ez nem tűnik túl biztonságos megoldásnak. Szerencsére kiderül, hogy a személyes adataikra érzékenyebbek az MFA-t vonalkóddal is prezentálhatják.

Bár a MobilFizetés a szolnoki áruházon kívül ugyan már egy tucatnyi elfogadhelyen működik, valószínűnek tartjuk, hogy a Magyar Telekon és partnerei ezzel a rendszerrel még csak teszelik a piacot. A mobilos fizetés igazi áttörésére ahogy az egész világon, még nálunk is várni kell.

Évek óta várjuk, hogy végre mobillal fizethessünk, de az olcsó, működő, széleskörűen elterjedt megoldást továbbra sem látjuk

Nem véletlen, hogy a TechCrunch Disrupt bemutató közönségdíját is egy mobilos fizetési megoldás, a  MobilePay USA nyerte el. Az iPhone készült alkalmazás ügyes, szép...csak sanos még nem használható. (Premierjét novemberre ígérik.)

A másik oldalról közelít az online fizetéshez a Square. Egy apró, a hangbemenethez csatlakozó kütyü segítségével univerzális kártyaolvasóvá változtat minden iPhone, vagy Android telefont, így ott is lehet fizetni, ahol nincs "igazi"POS terminál.

Miközben a Visa saját Near-Field technológiájával próbál betörni a mobil fizetés piacára, a kereskedők vonakodnak azt elfogadni. A magyarázat egyszerű: a Visa megoldása túl drága számukra. (Ebből a szempontból valószínűleg vonzóbb lesz a MobilePay 1 százalékos jutaléka.

Feltéve, ha sikerül betörniük a piacra.

Bár a hivatalos start csak később várható, egyre több hír szól a Google Chrome Web Store-ról. Ez egy virtuális áruház lesz, ahol a független fejlesztők értékesíthetik, vagy reklámozhatják alkalmazásaikat. (Az alkalmazások ugyan csak a Chrome böngészőn keresztül vásárolhatók meg, de minden HTML5-tel működő böngészővel használhatók.)

Sok találgatásnak vetett véget a Google, amikor bejelentette, hogy a fizetés a Google Checkout rendszeren keresztül valósul meg. A Checkout a kisebb összegű befizetések begyűjtésére készült és az utóbbi időben mintha parkolópályán lett volna. (Messze nem tudott úgy elterjedni, mint az eBay tulajdonában levő PayPal.) A Chrome Web Store "mellékhatásként" most a Google Checkout is új életet kezdhet.

Kapcsolódó link:

A Chrome Web Store hivatalos ismertetője

Az Európai Központi Bank (ECB) közreadta a 2009-es évre vonatkozó fizetési statisztikáit. Az adatok valamennyi, az állampolgárok által különböző módokon és eszközökkel végrehajtott fizetésekre és tranzakciókra vonatkozik.

A közreadott adatok szerint 2009-ben a nem kézpénzes fizetések volumene az előző évhez képest 4 százalékkal, 82 milliárd €-ra nőtt. A tranzakciók közel 40 százalék a kártyás fizetések képviselték.

A használt bankkártyák száma az előző évhez képest nem változott, valamivel kevesebb, mint 726 millió. (Egy főre átlagosan 1,45 bankkártya esik.)

Forrás: ECB sajtóközlemény

Sok-sok évvel ezelőtt játszották a mozik (Pierre Richard főszereplésével) a Félénk vagyok de hódítani akarok című filmet. Az amerikaiak most megcsinálták ennek "Nincsen kártyám, de online akarok vásárolni" folytatását. Nem filmen, hanem a valóságban.

A PayNearMe segítségével az online fizetésre alkalmas bankkártyával nem rendelkezők (vagy az online fizetéstől is idekendők) is átélhetok az online vásárlás élményét...majd fizethetek offline PayNearMe rendszerhez csatlakozó boltokban. Értelmetlenség? Nem biutos, mert a statisztikák szerint az amerikiak 24 százaléka nem fizet online!

Sokan raknak fel értékes tartalmakat - szövegeket, videókat, hanganyagokat, honlapsablonokat -  az internetre, de a szerzők többsége nem kér termékéért, alkotásáért pénzt. Részben azért, mert megszoktuk, hogy a web ingyenes, nem vár értük közvetlen ellenszolgáltatást, illetve mert a rendelkezésre álló fizetési módok drágák, komplikáltak, kényelmetlenek, vagy nem eléggé ismertek. A közösségi mikrofizetés, amivel a svéd Flattr próbálkozik kicsit "más, mint a többiek".



Az alapelv az, hogy az emberek egy része hajlandó lenne támogatni a tartalomkészítőket, de nem akar internetezés közben a fizetéssel bajlódni. A Flattr alapelve, hogy a felhasználó által havonta befizetett - legalább 2 € nagyságú - előfizetési díjat a látogatások számával arányosan osztja el a meglátogatott oldalak között. (Ha tehát egy felhasználó az egyik webhelyet gyakran látogatja, az többet kap a befizetett pénzből, mint a hónap során összesen egyszer meglátogatott weboldal.)

Kis pénz, de ha sokan csatlakoznak a rendszerhez, a kis pénzek összeadódnak.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket!

Az IDC a napokban megjelent Best Practices: Mobile Payments in Action – Five Case Studies from Around the World (Mobil fizetés működés közben: 5 esettanulmány a nagyvilágból) jelentése szerint továbbra sincs olyan mobil fizetési mód, széleskörű elfogadottsága révén kiemelkedne a többi közül.

Az IDC szakértői szerint a mobil fizetési technológia továbbra is embrionális állapotban van, tucatnyi alternatív módszer működik egymás mellett. A jelentésben megfogalmazott vélemény szerint ezen a területen valójában nem is lehetséges egyetlen, univerzális megoldás. Ehelyett inkább néhány külön modell erősödik meg, melyek az adott ország helyzetéhez, a távközlési és a pénzügyi szolgáltatók konventrációjához igazodnak majd.

Az IDC szerint a mobil fizetés lemaradásának egyik oka, hogy túl sokat foglalkozunk a technológiával és túl keveset a mobil fizetés sikerét befolyásoló szervezeti struktúrákkal.

Miközben sokan még mindig a mikrofizetés (micropayment) létjogosultságáról vitatkoznak, a Facebook egyre nagyobb bevételre tesz szert saját virtuális pénze, a Facebook Credits jóvoltából.

A Facebook Credits a Facebook platform belső fizetőeszköze. Segítségével különböző játékokért, játék-kiegészítőkért és újabban egyre több más alkalmazásért, virtuális áruért is fizethetünk.

Használata nagyon hasonlít ahhoz, ahogy a Skype-egyenlegünket kezeléséhez. Ott előre feltöltünk egy viszonylag nagyobb összeget, így a fizetős (pl. Skype - mobil) hívások alkalmával nem kell a fizetéssel bajlódni, hanem a már korábban feltöltött egyenleget apasztjuk. Hasonlóképpen a Facebook Credits használatakor is az előre feltöltött egyenleg rovására költhetünk olyan, kisebb tételekre, melyekre hitelkártyát használni nem lenne célszerű.

A Facebook Credits és a többi virtuális pénzt használó rendszer egyik legfőbb mozgatója, hogy az emberek nem fillérenként, hanem viszonylag nagyobb dózisokban  - a jellemző mennyiség a 10 dollár - töltik fel a pénzt. Ha pedig már feltöltötték, előbb - utóbb el is költik. Az online vásárlás egyik legfontosabb lélektani pillanata a fizetés - ez az a pont, ahol sokan visszafordulnak. Sokkal kisebb ellenállást kell leküzdeniviszont akkor, ha nem a bankkártyát kell elővenni, csak az alkalmazásba beépített gomb megnyomásával a kreditpontokból kell leemelni. Ezt a vásárláspszichológiai alaptételt jól bizonyítja, hogy a Facebook - óriási felhasználótáborának köszönhetően - máris (dollár)milliárdos üzletet bonyolít virtuális pénze segítségével. (A Facebook 30 százalék jutalékot húz le minden tranzakcióból.)

Természetesen a Facebook nincs egyedül ezen a piacon. Legnagyobb versenytársai az Apple (iOS), a Google (Android) és a PayPal azonban egyelőre nem tudják megszorítani. A Facebook Credits mellett egyelőre nagyon erős érvek szólnak: az "elfogadóhelyek", a Facebook platformra épülő alkalmazások nagy száma és az 500.000+ felhasználó.