Fizess, és fizettess online!

 Nem a "Fekete, fehér, igen, nem..." játékról akarok itt írni, hanem a Blippy nevű szolgáltatásról. 

Megőrültek ezek? A Square bejelentette, hogy a jövőben nem kér tranzakciós díjat mobil fizetési szolgáltatása után. Mindez alig néhány nappal követte az Intuit közleményét, amiből megtudhattuk, hogy a cég a GoPayment mobil kártyaolvasó használatát tette ingyenessé. 

A két éve startolt GoPayment 2010-ben 80 millió dollárnyi kifizetést dolgozott fel. Ez ugyan messze elmarad a PayPal Mobile 500 milliós forgalmától, de semmiképpen sem lebecsülendő. 

 

 Névjegyek, adatok, fotók átküldése az egyik mobilról a másikra SMS-ben, MMS-ben? Esetleg Bluetooth kapcsolaton keresztül? Felejtsd el! Sokkal könnyebb, gyorsabb mindezt egy egyszerű koccintással elintézni.

A Bump olyan mobil app, amire további alkalmazások egész sora épül. Ezek segítségével két telefon között egyszerűen megoszthatók szöveges adatok, képek, alkalmazások és akár pénz is!

Még csak most lendül be igazán a táblagépek piaca, de számos online kereskedő állítja, hogy mobilos vásárlásaik felét máris a táblagépekről kezdeményezik. (Természetesen nem hazai, hanem amerikai adatokról van szó, de a ami késik, az nem múlik...)

 

 

 

 

Az elmúlt hónapokban gyakran írtunk azokról a fizetési megoldásokról, ahol a mindig kéznél levő, azonosításra is alkalmas (vagy azzá tehető) mobiltelefonnal próbálják kiváltani a jó öreg kártyát. (Ez persze nem megy egyik napról a másikra.)

• a Vevő a Mobile Payment App felületén beírja jelszavát
• a Kereskedő a mobil kártyaolvasón a szokásos módon lehúzza a Vevő kártyáját
• a vásárlás értéke megjelenik a mobilon,
• a jóváhagyás után a Vevő egyetlen gombnyomással elküldi ezt az adatot,
• másodperceken belül megérkezik a mobilra a hitelesítés visszajelzés és automatikusan elkezdődik a számla nyomtatása

 

Az Amazon persze nagyon jó helyzetben van. A  Kindle Singles könyveket ugyanúgy, egyetlen kattintással (saját honlapjáról, vagy közvetlenül a Kindle-olvasóról) tudja értékesíteni, mint a "hagyományos" e-könyveket. A vásárlónak elég csak egyszer - legkésőbb a Kindle-olvasó regisztrációjakor megadnia bankkártya-adatait, a későbbiekben pedig csak egyetlen kattintás kell a vágyott olvasnivaló megvásárlásához. Nincsen bonyolult fizetési procedúra, a vásárló nem arra koncentrál, hogy pénzt kell kiadnia. Az ügyesen tervezett vásárlási folyamat következtében kevesebb a hezitálás, ritkább az utolsó pillanatban történő visszafordulás.

Bizonyára mindenki látott már olyan filmet, amiben az elegáns úriasszony a boltból távozva hanyagul odaszól az eladónak: "Majd küldje a férjemnek a  számlát!"

Valami hasonlót valósít meg az interneten az amerikai Bill Me Later szolgáltatás. Természetesen nem arról van szó, hogy a férjnek küldik a számlát, hanem hogy a szolgáltatást igénybe vevők gyorsan végezhetnek a vásárlással és csak valamikor később fizetnek.

A Bill Me Later első használata előtt egyszer valamikor regisztrálni kell, később a vásárlásoknál viszont elegendő megadni a születési dátumot és  a társadalombiztosítási azonosítószám utolsó négy számjegyét. (Ebből egyenesen következik, hogy ilyen azonosítóval rendelkezni kell, vagyis a Bill Me Later szolgáltatását csak amerikai felhasználók vehetik igénybe.) A rendszer egy bizonyos türelmi idő - ez akár 6 hónapig is terjedhet - után küldi ki a számlát, vagy emeli le a vásárló számlájáról az összeget. A Bill Me Later késleltetett fizetés több, mint 1000 online boltban érhető el.

A Bill Me Later lényegében (egy nem is nagyon) bújtatott áruhitel - a szolgáltatás hátterében egy bank áll. A gyakran komoly kedvezménnyel és késleltetett fizetéssel megszerzett árukért kamatostól kell fizetni. Az igazi üzlet azonban nem ez. A késve fizetők a hitelkártyáknál szokásos, magas "büntető" kamatot fizetnek. 

Mindez nem láthatóan nem riasztja vissza a vásárlókat. A "fizetés nélküli", gyors vásárlás láthatóan legyőzi azt gátlást, amit normál esetben a kassza megpillantása okoz. Az esetleges "késő bánat" pedig a kereskedőknél "késleltetett örömként" jelentkezik.