Fizess, és fizettess online!

Mutatós kezdeményezés, hiszen a három mobilszolgáltató együttesen 200 millió embert ér el. Ennek ellenére a legtöbb szakértő, piaci elemző úgy véli, hogy az együttműködésből nem következik egyenesen az NFC sikere. 

Bár sokan csak most kezdik felfedezni, egyes országokban - különösen Japánban és Koreában - már 2004. óta használják az NFC technológiát. Számtalan példa mutatja azonban, hogy egyes, az új technológiákra fogékony ázsiai országokban bevált megoldás nem ültethető át egyszerűen az USA-ba, vagy Európába. 

Úgy tűnik,  hogy a Google nem csak minket lepett meg, azzal, hogy Boutiques.com címmel új szolgáltatást indított.

 

 

 

A hétvégi beszerzések egy részén egy Spar áruházban estem túl. A pénztárnál a mesterségesen felduzzasztott sorban - csak egyetlen kasszát működtetnek -  várakozva kíváncsian vártam, hányan fizetnek majd mobillal. Sajnos egyetlen "élő példával" sem siekrült találkoznom.

A múlt héten két tucatnyi kiadvány is megírta, hogy 400 Spar /Kaiser's/Interspar üzletben is bevezették a MobilFizetés rendszert.  A rendkívüli érdeklődés feltételezhetően inkább az érintett cégek (T-Mobile, Telenor, FHB, SPAR csoport stb.) kommunikációs szakembereinek, mint az újdonságnak köszönhető, hiszen a MobilFizetés ugyanis már jó ideje működő rendszer. (Az Onlinefizetés blog olvasói legutóbb A Jövő Áruháza projekt kapcsán találkozhattak vele.)

A MobilFizetés jó kezdeményezés, de ahhoz, hogy valaki élvezhesse az általa nyújtott kényelmet komoly elszántság szükséges:

• szerződést kell kötni a mobil szolgáltatóval (a szolgáltatást csak a T-Mobile, vagy a Telenor ügyfelei vehetik igénybe),
   
• új, speciális SIM kártyát kell szereltetni a készülékbe (hiába köthetik meg a T-Mobile ügyfelei az interneten keresztül is a szerződést, az új SIM kártya miatt mindenképpen el kell menni az ügyfélszolgálatra),
   
• a rendszer csak az FHB-nál vezetett számlával működik,
   
• az elfogadóhelyek köre a mostani bővülés ellenére még nagyon szűk, kérdés, hogy ezért érdemes-e vállalni az ügyintézés kellemetlenségeit.

A MobilFizetés a "ki lép először" dilemma tipikus példája: a kevés elfogadóhely miatt még nem elég vonzó, ugyanakkor azért nem csatlakoznak többen a MobilFizetés rendzserhez, mert túlságosan kevés még a felhasználó.

Aki szokott az internetről (legálisan) szoftvereket letölteni, jól ismerheti a Freemium modellt. Ennek lényege, hogy az alapszoftver ingyenes, a többet tudó, illetve a tökéletes változatért ("standard", "premium" stb.) viszont fizetni kell. Ha az ingyenes szoftver jó, használható, de értékes funkciók hiányoznak belőle, az árazás pedig ügyes, az ingyenes felhasználók egy része hatékonyan konvertálható valódi (fizetős) vásárlóvá. 

Eddig az elmélet. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy az érdeklődők legnagyobb része leragad az ingyenes terméknél. Sőt, egyes esetekben az ingyenes kínálat a potenciális vásárlókat is eltéríti. (Ez az úgynevezett kannibalizáció, amikor a cég ingyenes terméke felzabálja a fizetőst.)

1. A vásárló ingyen hozzájut kiválasztott fizetős (standard, premium) szoftverhez, játék kiegészítőhöz, feltéve ha
    
2. vásárol a felajánlott fizetős áruk, szolgáltatások valamelyikéből.
    
3. Természetesen az ingyen megkapott termék árát nem a megvásárolt áruba építik be. A pénzes árut kínáló cégek a TriplePay oldalain saját magukat és termékeiket reklámozzák. A TriplePay ezekből a reklámbevételekből fizetik ki az ajándék termékek árát.

Mindenki jól jár: a vevő ingyen termékhez jut, az ajándék termékek eladói javítják konverziójukat, a TriplePay sem dolgozik ingyen. Sikerült feltalálni az örökmozgót?

Az online banki fizetés  internetes tartalmak és szolgáltatások azonnali megvásárlását teszi lehetővé. Ezt a megoldást alkalmazva vásárlói, ügyfelei akkor is biztonságosan, kényelmesen fizethetnek, ha ugyan van bankszámlájuk, de nem rendelkeznek internetes vásárlásra alkalmas bankkártyával.

Az online banki fizetés előnye, hogy a  vásárló saját számlavezető bankjának weblapján, a megszokott erősen védett és biztonságos elektronikus banki,  környezetben fizethet  - az autorizáció és a számla megterhelése a bank oldalán történik.

Kapcsolódó linkek:

Online banki fizetls a VoxPay használatával
PayPlaza online banki átutalás

A jól értesült Gigaom szerint az Apple és a SIM-gyártó Gemalto az iPhone alaplapjába integrált SIM-megoldáson dolgozik. (A hírt hivatalos forrásoki nem erősítették meg.)

Egy ilyen húzás számos haszonnal járna az Apple számára.  Kiiktatná a mobilcégeket a készülékek kereskedelméből, az App Store-on keresztül ő kezelné a szolgálató választást, de akár önálló szolgáltatóvá is válhatna. Ami azonban a mi főtémánk (online fizetés) szempontjából a legfontosabb: az integrált SIM révén az Apple nemcsak a mobil szolgáltatók, de az online fizetés világában is komoly pozíciót szerezhetne.

A Gemalto az egyik legnagyobb játékos a biztonságos fizetetés piacán, az Apple pedig több, a mobilos fizetéssel kapcsolatos hardver-szabadalmi bejegyzés birtokosa. A mobilos fizetési piac potenciálisan óriási, az Apple-nak jelentős gyakorlata van ezen a területen és érdeke is részt vennie benne. Ha ehhez még hozzáadjuk, hogy az iTunes révén 160 millió felhasználó hitelkártya-adatai is a birtokában vannak beláthatjuk, hogy innen már csak viszonylag kis lépés egy alkalmazás-alapú mobilos vásárlási rendszer megvalósítása.

Az Apple egyértelmű érdeke, hogy a vásárlási erőfeszítéseit a digitális (virtuális) javakról a "valós" termékekre is kiterjessze. Logikusnak tűnik, hogy ne csak tranzakciós díjat szedje be, de az iPhone-t is afféel mobil pénztárcává fejlessze.

Az iPhone-ba integrált SIM kártyával kapcoslatos további spekulációs a Gigaom bejegyzésében.

A KutatóCentrum az előző évekhez hasonlóan az idén is elkészítette a hazai online kereskedelem állapotát felmérő E-Shopping Report című jelentését.

Az E-Shopping Report szerint a hazai internetezők aránya már elérte a 62 százalékot,  a 18-24 évesek 72 százaléka pedig napi szinten lóg a weben.

A felhasználók számának növekedése ellenére az online vásárlási kedv tavalyhoz képest csak minimális mértékben nőtt, ami jórészt a  gazdasági válság hatásának tudható be. Az elmúlt egy évben az aktív netezők 48%-a rendelt legalább egyszer a világhálón, de további 33% próbálta már ki korábban az e-vásárlást.

Az előző évi adatokhoz hasonlóan - a szolgáltatásokat nem számítva - a legtöbben idén is elektronikai cikket, könyvet, CD/DVD-t vásároltak az interneten keresztül. (A globális trend ettől eltérő - hagyományosan a könyvek és a ruházati cikkek vezetik az eladásokat.

Feljövőben van az online szállásfoglalás: a KutatóCentrum adatai szerint a  következő 12 hónapban online tranzakciót tervezők ugyanis az elektronikai cikkek és könyvek beszerzése mellett leginkább a szállásfoglalást (37%) intéznék online.

A számos előny ellenére még mindig sokan nem rendelnek a világhálóról: őket leginkább az tartotta vissza, hogy nem tudják személyesen megvizsgálni a termékeket. A nem-vásárlók 40 százaléka egyszerűen fél megadni a kártyaszámát. Ennek megfelelően a webes boltok egyik legfontosabb feladata a bizalom kiépítése, illetve megerősítése lehet, amiben segíthetnek a különböző garanciavállalások, vagy a fogyasztói vélemények és értékelések megjelenítése az oldalon. A vásárlási hajlandóság növelésében kiemelt szerepe van annak is, hogy milyen fizetési módokat tesznek elérhetővé az e-kereskedők.

A KutatóCentrum jelentése megerősíti az online fizetési megoldásokra szakosodott VoXinfo tapasztalatait: a megfelelő fizetési mód megválasztása, a többféle fizetési lehetőség felajánlása elengedhetetlen ahhoz, hogy egy oldal látogatóiból vásárlók váljanak.

Az elmúlt évben az Apple iOS és a Google Android platformok gyors terjedése következtében, az ezekre írt alkalmazásokon keresztül  óriási mennyiségű tartalom árasztotta el a piacot. Ezzel együtt az üzlet a korábban a e bevételek túlnyomó részét adó reklámoktól az eladások felé mozdultak el. Jelenleg már a bevételek 80 százaléka származik a virtuális javak (virtuális fegyverek, aranyak, hűségpontok stb.) értékesítéséből. (Mindez megegyezik a Facebookon és a többi közösségi hálózaton megfigyelhető trendekkel.)

Iparági szakértők az alacsony hirdetési bevételek egyik oka, hogy az ügynökségek még nem értik eléggé a mobil platform jelentőségét.

Az új, sikeres modell lényege, hogy maguk a  készülékre (mobil, táblagép) letölthető alkalmazások ingyenesek, ugyanakkor az alaklmazás használata során különböző kiegészítők, plusz szolgáltatások vásárlását kínálja fel, amit helyben (az alkalmazásból való kilépés nélkül) meg is vásárolhatunk.

Az alkalmazáson belüli vásárlás (in-app purchasing) előnyeit azonban csak az Apple használja ki. A Google Android Marketje nem támogatja ezekez a mikro-tarnzakciókat, így ez az üzleti modell egyelőre nem elérhetp az androidos alkalmazásokat számára.

Bármilyen sokat is beszélünk róla, a mobilos fizetés még mindig csak kísérleti stádiumban van. Ezért is figyelemre méltó, hogy az egyik legismertebb amerikai kereskedelmi hálózat,  a Starbucks nem csak próbálkozik a módszerrel, hanem eddigi kísérleti terepéről, a nyugati partvidékről keletre, New York City és Long Island csaknem 300 üzletére is kiterjeszti ezt a fizetési módot.



A Starbucks Mobile Card App 2009-ben debütált Seattle és Észak-Kalifornia Starbucks kávézóiban. Az ingyenes alkalmazás segítségével a felhasználók "rendes" hitelkártyájukról pénzt tölthetnek fel virtuális Starbucks kártyájukra, majd a mobiltelefon képernyőjén megjelenő 2D vonalkóddal fizethetnek.

Az új kísérleti terepen élesben próbáéhatják ki, hogy a nyugodtabb nyugati parton bevált módszer működik-e az irodaház-dzsungellben, ahol a regeli kávészünet, vagy a déli ebédszünet idekén rengeteg irodista akar gyorsan enni-inni.

A Starbucks Mobile Card egyelőre csak BlackBerry, iPhone és iPod Touch készülékekkel működik. A Starbucks adatai szerint vevőik 71 százalka ezeket a készülékeket használja.